Betekintés a fába, avagy csavarozás biztonsággal, gyorsan, rozsdamentesen
A fa szárad, vetemedik, reped, néha átnedvesedik, változik és mozog. Nem bosszantó ez néha, ha dolgozni akarunk vele, vagy ha már nem akarunk dolgozni vele? De mit tegyünk, ha szeretjük a fát, mert természetes anyag, és kellemes a tere, ahol szívesen tartózkodunk, egyfajta melegséget, sőt meghittséget áraszt?
Ha fával dolgozunk, igyekszünk minden felmerülő problémát kivédeni, ahogy lehet. Sokféle fafajta és sok technológia létezik, de bennünket elsősorban a szerelhetőség tényezői érdekelnek, hiszen ilyen és hasonló tulajdonságokra kell szerelési megoldásokat kínálnunk Önnek. Ez nálunk a kiinduló szempont.
A fa azért repedhet amikor csavarozzuk, mert van neki száliránya, és ha a rostjai közé befeszül egy acél ék, akkor az bizony első blikkre erősebb nála, és a fa adja meg magát. (Na persze, a játszma itt még nincs lejátszva, mert a fa idővel elkezd vetemedni, és az is megeshet, hogy a végén mégiscsak eltépi azt a csavart.) A repesztést úgy lehet elkerülni, hogy a csavart nem feszítve, hanem szabályos furatot kialakítva tekerjük be az anyagba. Létezik fúrógép, elő lehet furkálni, de minek, ha nem muszáj?
E művelet kiváltására szolgálnak az önfúró és az önmetsző facsavarok. Az önfúró hegy megfelelő kemény fához és a csavarnál lágyabb fémlemezekhez is. Az önmetsző hegy ezzel szemben csak a faanyagba képes behatolni, de abba gyorsabban, és ott pontosan a saját átmérőjére forgácsolja ki a fát. 
A furatátmérő így továbbra is szoros marad, de legalább nem reped a fa. Tovább csökkenthető a csavarszár és a faanyag között kialakuló feszültség, ha a csavar bevezető szakasza úgynevezett örlő részt tartalmaz, amely valamivel a csavarszár átmérője fölé tágítja a furatot, így az illeszkedés egy fokkal lazább lesz, ami segít elkerülni a repesztést. Csomókhoz közel jobb óvatosnak lenni, és ha muszáj ott csavaroznunk, akkor inkább fúrjunk elő.
A következő szakasz, amely megfeszítheti az anyagot, az a csavar feje, főleg, ha süllyesztett. Ennek kiküszöbölésére léteznek önsüllyesztő fejek, amelyeken egy erre a célra kialakított bordázat távolítja el a fa rostjait a fej útjából, így nem szükséges elősüllyeszteni (újabb megspórolható művelet), mert ezt is elvégzi helyettünk maga a csavar.
Fordítsuk el a fejet és nézzünk bele! A 80-as években még egyenes hornyokkal találkozhattunk itt, aztán a 90-es évektől elkezdtek elterjedni a Phillips és a Pozidrive kereszthornyok, amelyekkel még mindig sokkal könnyebb dolgozni, de minél nagyobb a fa ellenállása, annál nagyobb erőt kell kifejtenünk a csavarhúzón keresztül ezekre a hornyokra és a csavar fejére ahhoz, hogy a csavar utolsó kis szeglete is szépen eltűnjön az anyagban, pont úgy, ahogy szeretnénk. Milyen jó érzés is, ahogy az ember halad előre a munkával! Nem úgy, ha a bit minduntalan kifordul a kulcsnyílásból! A
kereszthornyok sajnos, viszonylag alacsony hatékonysággal hajlandók közvetíteni az erőt a csavar többi részének, e helyett elengedik magukat és amikor a hegy kifordul, legrosszabb esetben mind a kulcsnyílás, mind a hegy sérül.
A legmodernebb facsavarokban pont ezért látunk manapság Torx kulcsnyílást kereszthorony helyett. Ez a fajta nyílás engedelmesebb, és azt csinálja, amit elvárunk tőle: forgatja a fejet, az pedig a szárat, és a csavar simábban és gyorsabban halad befelé mint eleddig a csavarozás történetében valaha. Válasszon Ön is inkább Torx kulcsnyílású facsavarokat, ha van választási lehetősége!
Miután megkönnyítettük a behajtást, még mindig érhet bennünket kellemetlen meglepetés, ha hallunk egy kis reccsenést a fában - ez az a pillanat, amikor a csavar megszorul - aztán egy pillanatra rá csak ennyit, hogy ‘pakk’, és a csavarfej már le is tört. Érdekes módon ez úgy adódik át a mesterre, akinek e pillanatban megáll a szerszám a kezében, hogy elkezdi ő is erősen törni a saját fejét. Most mihez kezdjen? Melléfúrjon, és egy fogóval kipiszkálja a beletört szárat, vagy hagyja az egészet és kezdje elölről egy másik darab fával, ez meg menjen a levesbe?! Drága lesz az a leves, ha sok ilyen fadarab lesz benne! Mi pedig nagyon nem szeretnénk ha sűrűn emlegetnének bennünket leves ügyben, úgyhogy az új generációs facsavarjaink feje meg van erősítve. Ennek lényege, hogy a fej és a szár találkozási pontjánál van egy csinos kis vastagítás, ahogy a képen látszik.
Ez az a pont, ahol a fejek el szoktak pattanni, ez tehát az a pont, amit meg kellett erősíteni ahhoz, hogy ez ne történhessen meg. Reméljük, hogy többé se reccsenést, se pattanást nem fog hallani és a fejét se fogja törni, csak halad szépen a munkájával, ahogy szereti. (BUÉK! Ha már ennyi is elég volt ahhoz, hogy jobban érezze magát, nem is kell tovább olvasnia.)
Biztos vagyok benne, hogy már ennyitől is bárki boldogabb lenne, de ez még nem minden! A nálunk kapható kötőelemek nagyrész rozsdamentesek, Önnek nem kell aggódnia sem a rozsda, sem az anyag minősége miatt. A rozsdamentes csavarok alapból erősebbek, mint acél társaik, e mellett még az időjárásnak is ellenállnak, ezért az igényesen tervezett és szakszerűen kivitelezett kültéri fafelületeken nem fog idővel folyni a rozsda, ha ilyen csavarokkal szereli. Teraszok, korlátok, kültéri faburkolatok, homlokzatok, lépcsők, faházak, játszóterek, kerítések, szaunák... Ugye nem akar ilyesmit olcsó horganyzott csavarokkal összerakni? Nem biztos, hogy azonnal kellemetlen meglepetések érik, ha ezt teszi, de legkésőbb, akkor, amikor egyszer mégiscsak szét kell szednie, amit spórolósan dobott össze, meg fogja tapasztalni, hogy a vas csavarok bizony bele vannak rozsdásodva a fába, nem lehet azokat egykönnyen kihajtani, ha pedig erőltetjük, akkor reccsenés, aztán “pakk”... Néhány ilyen kis hangocska meggyőzi az embert, hogy sokkal jobban jár, ha legközelebb inkább NONOX rozsdamentes facsavarokkal dolgozik. Ne várja meg ezt!
Egyes acél csavarokat úgy tesznek erősebbé, hogy a gyártás során hőkezeléssel edzik meg azokat, és igaz, ami igaz, az A2-A4 minőségű ausztenites anyagszerkezetű rozsdamentes csavarokat sajnos nem lehet edzeni. Ezeket ezzel szemben húzással keményítik fel, ami nem valami hókusz-pókusz, hanem a gyártási eljárás alapvető része. A csavarokat így gyártják: jön a huzal, azt a gép egyforma darabokra vágja, utána erősen beszorítják és egy fejező szerszám ráveri a fejet, majd átengedik két mángorlópofa között a szárat, ami belenyomja a menetet a sima huzal felületébe... Na, ezen-közben megy végbe az anyag felkeményedése. Ha ez kevés, mert nagyon kemény a fa, akkor még mindig rendelhet tőlünk C1 jelölésű, edzett, martenzites anyagszerkezetű rozsdamentes csavarokat. Ezek megbirkóznak a legkeményebb dióval is.
A rozsdamentes acélt nem kell felületvédelemmel ellátni, mert anyagában rozsdamentesek, és mert védelmüket a felületükön kialakuló oxidréteg látja el. Erről többet is megtudhat a NONOX Világ magazin hasábjain korábban megjelent cikkeiből. Viszont a NONOX facsavaroknak is jól jöhet, ha bekenjük őket valami síkosító anyaggal, amitől kisebb ellenállással lehet behajtani őket a fába, ami azért egy sűrű közeg és ellenáll, főleg, ha hosszú a csavar. Egyes új generációs facsavarjaink speciális, behajtást könnyítő bevonattal vannak ellátva, hogy a hosszabb méretek is kényelmesen behajthatók legyenek.
Amikor csavart hajtott be fába, bizonyára észrevette, hogy a legelső mozzanat, amíg belekap a menet a fába, kicsit tovább tart, mint utána a behajtás folyamata. A belekapatást le lehet rövidíteni megfelelő heggyel és menetkialakítással, de attól még gyorsabb marad továbbhajtani, mint elkapatni vele az anyagot. Na, ez az oka annak, hogy amikor két anyagot szerelünk össze, azok hajlamosak egy kicsit eltávolodni egymástól, hiszen a felső rétegben a csavar könnyebben fordul tovább, mint, ahogy az alatta lévő rétegbe be tudna hatolni. Ez csak egy pillanat, de ezalatt a csavar kissé eltolja egymástól a rétegeket. Van, ahol ezt észre se vesszük, de van, ahol ugyanez csúnya és elfogadhatatlan. Ennek elkerülésére két lehetőség kínálkozik: az első, és legegyszerűbb, ha részmenetes csavarral dolgozunk, mert ahogy a menet áthaladt a felső rétegen, az utána következő menetmentes rész nagyjából össze is húzza a rétegeket. A másik módszer a furat felbővítése a felső rétegben, ami sokkal biztosabb, és a leghatékonyabb az előzővel kombinálva, mert egy vastagabb rétegben még a menetmentes szár is megszorul annyira, hogy a rétegek nem tudnak hézagmentesen összehúzódni egymással. 
A furatbővítő bordázat egy rövid, 1-2 cm-es szakasz a csavar szárán, ami a menetet követően halad át a felső rétegen, és arra hivatott, hogy abból eltávolítsa a menetet és a furatot annyira felbővítse, hogy a szár többi része ellenállás nélkül tudjon azon áthaladni, és ezáltal a rétegek összehúzódjanak.
Szeretné megtudni, hogy milyen csavarválaszték áll az Ön rendelkezésére, amelyek ezekkel a spéci tulajdonságokkal rendelkeznek, sőt még ezeknél is tudnak többet?
Kérjen tőlünk tájékoztató brossurát postán. Nincs más dolga, mint felhívni ezt a számot: +361- 453-7060, megadni a címet, ahová küldhetjük, és másnapra már jó eséllyel ott lehet Önnél az anyag, ami megkönnyíti az Ön számára a legmegfelelőbb csavarok kiválasztását.
Ha még ezek után is maradnak Önben kérdések, hívja bátran kollégáinkat, akik meglepően készségesek, ezt azonnal tapasztalni fogja!
Leave a Comment