"A szennyvíz soha nem áll meg" - avagy szennyvízkezelés mesterfokon


Egy, az ipari, illetve kommunális szennyvíztisztító rendszerek tervezésével, gyártásával és beüzemelésével foglalkozó partnerünknél, Téglásy Kolos műszaki igazgatóval beszélgettünk.


Alkalmazási területek

Az ipari szennyvíztisztításnál nagyon sok területen használunk csőszerelvényeket. Szinte minden típusú szennyvíztisztító telepen, tej-, gyümölcsfeldolgozó üzemekben, vágóhidakon, laborokban és egyéb létesítményekben is. 

1. Használatra kész rendszereket építünk, és adunk át a megrendelőknek engedélyekkel együtt. Ipari környezetben az alkatrészek fokozottan ki vannak téve minden nemű vegyi behatásnak, ezért rendszereinket műanyag csövekből építjük fel, mert jól ellenállnak savnak, lúgnak és egyéb terheléseknek, és ahol ez nem alkalmas, ott elsősorban saválló alkatrészekkel dolgozunk. Szivattyúrendszerek összeállításánál a csővezetést, annak csatlakozásait, elfordulásait saválló alkatrészekkel, pl. hollandikkal valósítjuk meg, itt a bonthatóság is számít. A kapcsolódó rögzítéstechnika, így például a csavarok, a dűbelezések, stb. is mind rozsdamentesek, mivel a géptermek is erősen terheltek vízpárával, ami esetleg valamilyen kémhatással párosul, és ez erősen terheli a rögzítési pontokat. Ezeknek a rendszereknek hosszú évekig működniük kell, és mivel gyakorlatilag sosem állnak meg, ezért nagyon tartós alkatrészekből kell felépülniük. Az élelmiszeripari szennyízkezelésben alapfeltétel, hogy nem lehet szénacél alkatrészeket beépíteni, mert azok nagyon gyorsan tönkremennének, megrozsdásodnának, és a rozsda nem fér össze az élelmiszerekkel. 

2. A kommunális szennyvízkezelés esetén is hosszú évekig szennyvízben dolgoznak a berendezések, s jogos elvárás, hogy a korrózió ne induljon meg az alkatrészeken. Esetleges javítás, bontás esetén is fontos, hogy a menet ne rongálódjon, tudjunk vele dolgozni. Már a tervezésnél gondolni kell ezekre a szempontokra is. Ezért is használunk OKS-250 menetpasztát, mert tényleg bevált. Sajnos van egy nagy hátránya a rozsdamentes csavaroknak, hogy berágódásra még a szénacéloknál is hajlamosabbak. Ahogy felfedeztük a megoldást, mindjárt be is szereztünk egy nagyobb kiszerelést az OKS-250 pasztából, amiből, hál’ Istennek, relatíve kevés fogy, tehát jó sokáig kitart nálunk egy ekkora mennyiség. Eleinte “nem volt erre időnk”, energiánk, hogy ezzel is foglalkozzunk, de amikor az ember rájön, hogy egy-két berágódás mennyi extra órát vesz el szerelésnél, akkor inkább beépíti a megelőzést a technológiába. popszegecsek elsősorban lemezek egymáshoz történő rögzítésére lettek kifejlesztve, akkor amikor az ember éppen a szárnyait próbálgatta... Ez egy olyan úttörő technológia volt, amellyel gyorsan, nagy mennyiségben tudtak termelni akkoriban... Szinte adja magát, hogy az I. világháború hadiipara, és azon belül is a repülőgépgyártás volt az a terület, ahol erre a legnagyobb szükség volt. Ki gondolta volna, hogy a „popszegecs” („POP rivets”) egy brand névből származik, amelyet már azoktól az időktől kezdődően az angol Tucker cég jegyzett? Ha nem ezen a néven vált volna közismertté, akkor most „húzószegecsnek” hívnánk, vagy átvettük volna az angolból a vakszegecs (blindrivets) elnevezést.


Hegeszthető vagy szerelhető idomok?

AVI hegesztéssel sokkal több dolgot össze tudunk állítani a helyszíneken. Sok esetben szélsőséges körülmények között szerelünk, pl. medencék alatt, aknákon belül, ahol nagyon nehéz hegeszteni. Gyakran létrán, állványon dolgozunk, vagy csak belógunk biztonsági hevederekkel, ami nehezíti a munkát. Ilyen esetekben sokkal könnyebb menetes vagy karimás kapcsolatok létesítése, amelyeket mindig tartunk magunknál.



A tervezés

A tervezés az adott üzem állapotfelmérésével, további bővítési lehetőségek vizsgálatával indul. Megnézzük, milyen terhelést jelent a szennyvízkibocsátás, készítünk laborvizsgálatokat is, hogy megtudjuk, milyen a PH érték, illetőleg mennyi az a napi vízmennyiség, amennyit meg kell tisztítanunk. Általában a kibocsátott vízmennyiség a 10- 1200 m3/nap (kb. két sportuszodai edzőmedence térfogata) között változik. Ezekből az alap-paraméterekből tudjuk megcsinálni a tervet, hogy hány m3/órás géprendszert kell összerakni. Ez már kiadja a szerelvények átmérőjét, tehát azt, hogy milyen méretekben dolgozunk. Főként kétcollos méretű rendszerelemeket szoktunk használni, mert ezen az átmérőn már akkora teljesítménnyel tudunk dolgozni, ami megfelelő a legtöbb üzemünknél, és ez már megadja a kiindulási alapot a további tervezéshez is. A cső és szerelvényméreteket, illetőleg a kiválasztott szivattyúk csatlakozási méreteit ilyenkor össze kell hangolni, hogy milyen legyen a belső és milyen a külső menet. A terv alapján összeállítunk egy előzetes anyaglistát, ami meghatározza számunkra, hogy milyen részegységekből áll össze a következő munkánk. Már több éve nagyon odafigyelünk arra, hogy mindig járatos alkatrészeket használjunk, amelyeket szükség esetén bármikor ki tudunk váltani tartalék alkatrészekkel. Ezzel a technikával sok időt tudunk megspórolni, a fennmaradó alkatrészek pedig a következő rendszernek, és a szervizeléseknek is az alapjait tudják képezni.


  • Az alkalmazott anyagtípusok

Ahol tömény savval vagy lúggal kell kezelnünk a szennyvizet, ott a sima A2-tes, rozsdamentes már nem bírja, helyette a következő anyagfokozatot kell használnunk. Azt hiszem, A5-ös minőségű saválló anyával is próbálkoztunk egyszer, viszont ott, ahol tömény sósavval kellett dolgoznunk, már az a magas anyagfokozatú saválló se bírta, és körülbelül másfél év után az is teljesen tönkrement. Érdekes módon egy üveg alkatrésszel tudtuk végül megoldani a problémát. Ezt csak mint érdekességet említem. A tömény sósav veszedelmes anyag.


  • Karimák

A gépet, amit beépítünk, vagy mi magunk gyártatjuk, vagy készen vesszük. Ha egy szűrőberendezést megvásárolunk, ott általában egy fix rozsdamentes karimával kezdődik és egy ugyanilyennel ér véget a gép, nekünk innen kell tovább építenünk a csőhálózatot. Ettől a ponttól már műanyagra váltunk, laza karimarendszerekkel dolgozunk, ezzel könnyebb beállítani a furatok helyét. Ragasztható PVC csövezéssel nagyon jó minőségű munkát lehet végezni, azzal tényleg “száz évet” is kibír a rendszer, ezért ezt szeretjük használni. Itt olyan NONOX csavarokat is kell választani, amelyek megtartják ezt a karimakötést hosszú távon is.

  

  • Szűrők

4-5 méter hosszú szűrőgépeket építünk, mert ahol naponta 1000 m3 vizet kell átszivattyúzni, ott csak ezek az óriási gépek tudják ellátni a feladatot. Csőbe épített mini szűrőket nem használunk a nagy igénybevétel miatt, ezeket óránként kéne tisztítani, cserélni.


  • Golyóscsapok

Csaprendszereknél sok fojtószelepet használunk. Szabályoznunk kell bizonyos csőszakaszok áramlási sebességét, és mivel ezeket ragasztható elemekből építjük ki, ezért ilyen helyeken ragasztható csapokat is használunk, amelyeknek maga a záró gömbcsap része is sav- és lúgálló műanyagból készült. Nagyon ritka esetekben szoktunk használni kisebb, fél- és háromnegyedcollos, rozsdamentes csapokat, gömbcsapokat. Ahol a fő áramlási átmérőnél jóval kisebb átmérőkkel dolgozunk, ott kisebb saválló csapok is szóba jöhetnek. A szennyvízáramlás elzárását, nyitását viszont általában műanyag csapokkal oldjuk meg. Főleg a helyszíni szereléseknél nagyon könnyű ezeket kezelni. A fő tisztítógépnél, ami teljesen saválló alapanyagokból készül, vannak kis, 10-12-es átmérőjű, úgynevezett recirkulációs csövek, ahol minden csőre fojtó csapokat kell rakni.

Megrendelőink általában elvárják tőlünk, hogy kb. 2-3 évente cseréljük a csapokat, akkor is, ha még jól működnek. Ezekben rejlik a “gép lelke”, a pontos beállítás feltételei. Ha kicsit kopottabbak, lötyögnek, vagy megindul rajtuk bármilyen korrózió, akkor pontatlanabbul mennek a gépek. Ha nem annyira korrozív a szennyvíz, egyszerű, nikkelezett rézcsapok kerülnek a rendszerbe. Ahol a PH erősen romboló hatású, ott viszont csak saválló csapokkal dolgozunk.


  • Tömlővégződések

A szivattyútechnika többféle működési elvet ölel fel. Vannak szivattyúk, amelyek nagy nyomást tudnak előállítani, vannak, amelyek ezzel szemben nagy térfogatáramot. A tejiparban nincs szükség nagy nyomásra, viszont nagy térfogatárammal dolgoznak, ezért náluk mindennemű szűkület visszaveszi a teljes tejipari rendszer teljesítményét. Ők tehát mindig arra törekszenek, hogy a szivattyú maximális átmérőjét még a csőben is megtartsák. Ezzel szemben a szennyvíznél nagy nyomáson dolgozunk, ezért bennünket nem zavar egy minimális átmérőcsökkenés: 6/4 collnál az 50-es tömlő már átmérő csökkenésnek számít. Egy tejüzemben ettől tönkremegy a tej, ezért nekik majdhogynem azonos átmérőben kell minden csőszakaszt megépíteni. Mindemellett a tömlőméretek továbbra sincsenek szabványosítva, csak a szerelvények. Az a gyakorlat tehát, hogy ahány tömlőgyártó, annyiféle tömlőméret, ezért a tömlőinket is mindig ugyanattól a cégtől vesszük, mert ezzel időt takarítunk meg, és elkerüljük a bosszankodást. Egy komplett rendszer készítésénél így akár egy napi többletmunkát is megspórolunk, úgyhogy emiatt sem szeretjük váltogatni a beszállítóinkat. Még, ha esetleg várni is kell valamilyen alkatrészre, megéri, mert a tömlőátmérő és a hozzá tartozó tömlővég nem szabványosított műszaki cikkek, hanem gyártó-specifikus termékek.


  • Visszacsapószelepek

Szennyvízkezelésnél nem ajánlatos visszacsapó-szelepeket használni, mert ha az elzáró membrán alá bekerül valami darabos szennyeződés – márpedig a szennyvízben van olyan – akkor, de megakaszthatja, és a következő visszaáramlást már nem tudja megakadályozni. Próbálkoztunk mi már sok helyen a golyóstól kezdve a rugós-lemezmembrános, máshol speciális változatokkal. Mindenhol az volt a tapasztalat, hogy hosszú távon, sajnos, nem üzembiztosak, úgyhogy mi egy kicsit más rendszerrel dolgozunk, amivel megszakítjuk a vízáramot. A lényeg, hogy a fizikára bízzuk, hogy amikor megáll a szivattyú, akkor mindjárt vissza is tudjon ürülni, és ezáltal a cső is üresen tudjon maradni – ezért legtöbbször nem használunk visszacsapó szelepet, csak a vegyszeradagolásnál. Ugyanis ha a vegyszert lefelé adagoljuk, akkor ha megáll az adagoló szivattyú, akkor továbbra is tolná ki a rendszer a vegyszert, és ezért itt rozsdamentes, pneumatika csatlakozós visszacsapókat szoktunk beépíteni. Méregdrágák, ennek ellenére ezek sem zárnak jól. A visszacsapó szelepeket tiszta vízre találták ki. A golyós visszacsapó-szelepeket szivattyúkra építve, kommunális rendszereknél esetleg használják, mert kommunálisan jóval kevesebb az apró, darabos, kemény szennyeződés, ezért ott hatékonyabban működnek a visszacsapó-szelepek. Az iparban viszont majdhogynem tiltott a visszacsapószelep.


  • Könyökök

A 45 vagy a 90°-ös könyök a jobb? Ez egyszerűen csak nyomvonalvezetés kérdése, ha be kell fordulnunk vagy ki kell valamit kerülnünk. Nem minden esetben jó, ha rögtön 90°-kal fordulunk. Mindig az adott hely adottságai döntik el, hogy 90 vagy 45°-os idomokkal praktikusabb-e továbbmenni. A nagy átmérőjű szennyvízcsöveknél, a dugulás elkerülése szempontjából, sokkal előnyösebb megoldás, ha kétszer 45°kal fordulunk el.


  • Patentívek

Nagy előny, ha bontható egy csőszakasz, mert ha eldugul valahol, akkor szét lehet szedni, és könnyen ki lehet takarítani nagynyomású mosóval. Ha mindent összehegesztünk mindennel, akkor probléma esetén a saját életünket nehezítjük vele. Ezért használunk hollandit sok helyen. A gépgyártó cégek inkább patentívekkel dolgoznak, mert ők bent, a műhelyben hegesztik össze a csőszakaszokat, ami nekik nyilván olcsóbb, mint mindenhol menettömítéssel foglalatoskodni.


Garanciavállalás

Egy komplett szennyvíztisztító rendszerre egy év teljeskörű garanciát vállalunk. Ez minden létező alkatrészre vonatkozik, de mivel ezek a gépek 365 napon keresztül, napi 24 órában üzemelnek, ezért sokkal hosszabb időre nem is szabad garanciát vállalni, mert tényleg nagyon gyorsan kopnak az alkatrészek – legalább is egy általános lakossági felhasználáshoz képest. Az egy év lejárta után általában úgynevezett karbantartási szerződést kötünk, ami azt jelenti, hogy negyedévente vagy akár hetente két-három kolléga kimegy, átnézi, beállítja a rendszert, ha szükséges, elbeszélgetnek a kezelővel, és akkor kerülnek felszínre azok a problémák, hogy valahol csöpög, amoda kéne egy új PH szonda és ilyesmik. A következő karbantartási időszakban már visszük a cserélendő alkatrészeket, és így folyamatos állapotmegóvást tudunk megvalósítani. Az ipari szennyvízkezelő berendezés, ahogy bármi más elérik azt a kort, amikor már – ha nem is a fő, de – az összes al-gépegységet, kiegészítőt, az elektromos vezérlőszekrényt és vezetékelést, stb. cserélni kell. Ezzel szemben, ha folyamatos TMK-t, azaz tervszerű megelőző karbantartást rendelnek tőlünk, akkor ez sokkal tovább tarthat. Mondanom sem kell, van, ahol csak beindítják, használják, és amikor leáll, akkor szólnak. Ez a legrosszabb verzió. A leállás, az elromlott berendezés javítása legtöbbször nehezebb, költségesebb, mintha tudatosan megelőztük volna a problémát. Kialakított stratégiánk van rá, hogyan óvjuk ezeket a berendezéseket, és ha tényleg félévente, évente elvégezzük a karbantartást, akkor elkerülhetők a nem várt meghibásodások, és így kitolható a berendezések élettartama.


Beszállítói készség

Ami nekünk nagy előny, ha van raktárkészleten minden, ami kell, mert amikor telefonálnak, hogy nagy a baj, akkor nekünk már másnap mennünk kell. Van, hogy csak egy napunk van rá, hogy beszerezzünk minden hiányzó alkatrészt. Sajnos a mai világban az a tendencia, hogy sok helyen a megrendeléstől számított négy hét múlva szállítják az árut. Na, mi így nem tudnánk dolgozni! Az, hogy a Menet-Trend-nél általában azonnal elérhetők ezek a szabványos alkatrészek, nekünk tényleg nagyon-nagy segítség.


Projektek

Az élelmiszeriparban van egy terület, ahol úgy sikerült biztosítanunk az azonnali reagálást, hogy szabványosítottunk ötféle szivattyútípust, amelyekhez van egy feltöltött raktárhelyünk, ahonnét csak el kell vennünk azt az alkatrészt, amire éppen szükségünk van. Ha ezek közül valamelyik géppel baj van, akkor csak fogják a fiúk, dobozban leviszik, cserélik, és sokszor előbb végeznek az egésszel, mint hogy egyáltalán árajánlatot tudtunk volna küldeni, mert arra se jut közben idő. Ezeket a rendszereket nem lehet megállítani. Fel vannak fűtve a kazánok, jön a tej. Van olyan létesítményünk, amelyik már hét éve nem állt még meg egyetlen percre sem. Egyszer volt vele gond, egy Szilveszter este. Igen, a Szilvesztert akkor ott is töltöttem. Emlékezetes eset volt.


Társadalmi felelősségvállalás

Általános iskolákban indítottunk környezetvédelmi projektet. Kisgyerekeknek mutatjuk be egyrészt a szennyvíz keletkezéssel, -kezeléssel kapcsolatos alapfogalmakat. Egy pohár víz tisztításával demonstrálom, hogy akár egy liter tiszta víz nyerése is milyen komoly munkát igényel. Vizet keverek össze tejjel, aztán szétválasztom vegyszerek segítségével. A gyerekek izgulnak, nagyon élvezik, mert végig követhetik a folyamatot. Az előadás másik fontos témája a helyes vízhasználati formák tudatosítása. Kiszámoljuk, hogy ha csak egy gyerek fél literrel kevesebb vizet pazarolna el naponta, az az egész országra vetítve mennyi vízspórolást jelentene! Interaktív formában megvizsgáljuk, hogy különböző földrészeken milyen az ivóvízkészlet helyzete, és eljutunk a legfontosabb megállapításokig: miszerint itt a Kárpát-medencében dúskálunk még a vízben, de ez sajnos nem sokáig lesz már így. Most kell ezzel komolyan foglalkozni, mert látjuk, a világ nagy részén már nagy hiány van ivóvízből. Szeretnénk az unokáinknak is hagyni vizet.



Interjúalany: TK

Riporter: MBR

Feldolgozta: SZA